Több mint két órára nyúló, szürreális jelenetekkel tarkított mérkőzéssel ért véget a 2025-26-os szezonunk. Győzelmi esélyünk sajnos ezúttal sem igazán volt, a negyedik pozícióval kell beérnünk.
Foghíjas kerettel érkeztünk Dunaharasztiba, a már meccsek óta hiányzó Lados mellett most Bagó sem tudott a csapat segítségére lenni. A hazaiak már a negyedik percben megkapták az első (de korántsem utolsó) technikait, ennek ellenére a rajt abszolút az övék volt (17-3) – az első negyedet egy 7-0-ás rohammal zártuk, így valamelyest tudtunk zárkózni (24-19). Medvei második triplájával 30-31-nél először vezettünk a mérkőzésen – a nagyszünetre ugyan visszavette az irányítást a DH BASKET, de teljesen nyílt második félidőre volt kilátás (42-39). Sajnos a meccs ezen szakasza már több feszültséget tartalmazott, mint kosárlabdát, mindkét csapaton eluralkodtak az indulatok, amivel a játékvezetők egyáltalán nem tudtak mit kezdeni. A harmadik negyedet már 13 pontos hátránnyal zártuk, ráadásul ötödik faltja után elvesztettük az addigi legeredményesebb játékosunkat Tóth személyében. A záróetap elején aztán „elszabadult a pokol”, Horváth és Herendic gabalyodott össze palánkunk alatt, amiből komoly tömegjelenet kerekedett. Majdnem negyedórán keresztült állt a játék míg a sípmesterek átbeszélték a történteket és eldöntötték, hogy kit küldenek zuhanyozni. Tőlünk Horváth, Siklós, valamint vezetőedzőnk, Károly Máté jutott a kiállítás sorsára, a túloldalról Bus Ivánnak, Herendic Dominiknek, Joó Tamásnak, illetve Riskó Dávid másodedzőnek kellett elhagyni a termet. Pár perccel később, már 20 pont körüli hátrányban Piukovicsnak is be kellett mennie az öltözőbe, mindkét kispad meglehetősen üres maradt a találkozó végére. 94-75 arányban aratott megérdemelt győzelmet a Haraszti, mellyel együtt bronzérmet is ünnepelhettek, míg mi negyedik helyen zártuk ezt az igencsak hullámzó bajnoki kiírást.
Elfogytunk a szezon végére, sajnos az utolsó párharcban már megközelíteni sem tudtuk azt a teljesítményt, amit az évad korábbi részében. Az alapszakaszban elért harmadik hely után természetesen némi keserűség lehet bennünk, hiszen végül nem sikerült éremmel zárni, de a ’24-25-ös szezonhoz képest így is előrébb végeztünk (6. helyen zártuk az előző kiírást).
Elsősorban dobáshatékonyságban nőtt felénk ellenfelünk, közelről csaknem 80%-kal céloztak – itt egyértelműen tetten érhető Bagó hiánya. 22 eladott labdával ritkán nyernek csapatok idegenben meccset, most sem volt ez másképp. Ami mindenképpen pozitívum, hogy sokkal szívósabbak voltunk, mint az első mérkőzésen – ugyan kosárlabda téren most is rengeteg hibánk volt, de a hozzáálláson sikerült javítani. Katona és Tóth 14-ig, Varga pedig 12 pontig jutott, Siklós 15-ös VAL-t hozott a padról utolsó mérkőzésünkön.
Ughy Albert (DH Basket) edző értékelése: Nagyon sajnálom, hogy a mai mérkőzésen a vendég csapatban voltak páran akik nem kosárlabdázni jöttek és emiatt a pályán olyan jelenetek zajlottak, amik véleményem szerint nem volt méltóak egy éremről döntő párharchoz. A játékosaimnak viszont szeretnék gratulálni az egész éves teljesítményükhöz ez a két bronz mérkőzés is azt bizonyította, hogy megérdemeltük az érmet! Egy ilyen fiatal csapatnak amit évek óta építünk ez egy nagyon jó visszaigazolás és nagyon büszke vagyok rájuk, hogy ilyen szép eredménnyel tudtuk zári a szezont!
Károly Máté (Budafok) edző értékelése: Gratulálok a Dunaharasztinak a győzelemhez és a harmadik helyhez, megérdemelték az egész éves teljesítményük alapján! Ma megpróbáltuk az utolsó energiáinkat mozgósítani, az akarással nem volt baj, de túl sokat hibáztunk, így nem tudtunk szorosabb meccset játszani! A játékvezetők a mai napon megnehezítették mindkét csapat dolgát, nekik sem ez volt a legjobb napjuk.
DH Basket – BUDAFOK 94-75 (24-19; 18-20; 25-15; 27-21)
BKK: Katona B. 14/3, Tóth B. 14/6, Varga D. 12, Piukovics B. 8/3, Kozári G. 7/3, Siklós O. 7, Medvei K. 6/6, Horváth Á. 3/3, Kódor T. 2, Kovács S. 2, Czepanecz T., Vincze M.
Ezzel NB I-eseinknek véget ért a szezon, a Kozármisleny, a Baja és a Dunaharaszti mögött tehát negyedikként zártunk. Hullámhegyekkel és -völgyekkel teli évad volt ez, rengeteg emlékezetes pillanattal – ezekről hamarosan majd vezetőedzőnkkel is beszélgetünk részletesebben. Köszönjük az egész éves támogatást, idén is fantasztikus hangulat uralkodott a Fonyódi Antal Sportcsarnokban fordulóról fordulóra! Reméljük, jövőre is találkozunk, újult erővel és lelkesedéssel!
(írta: Szontagh Ábel)
HAJRÁ BUDAFOK!
