Az MTK ellen győztes kosárral bemutatkozó játékos többek közt az átigazolásáról, a beilleszkedésről, a kitűzött céljairól is beszélt nekünk.

- Az előző szezon nem éppen úgy sikerült Győrben, ahogy azt elterveztük, egy, a keret erőssége alapján egyértelműen rájátszásba tartozó csapattal estünk ki. Az igazat megvallva a Zöld csoportban már nem játszottam volna olyan szívesen, ráadásul a bizalmat sem feltétlen éreztem, ezért döntöttem végül a klubváltás mellett. A Budafokról évek óta csak jó dolgokat hallottam: az egyesületnél uralkodó hangulatot, a vezetőség csapattal való viszonyát sokan dicsérték, és persze szakmai szempontból is látható a fejlődés, elég csak az előző szezonban véghezvitt feljutást megnézni. Fontos szempont volt, hogy itt Budapesten a tavaly megkezdett edzői pályafutásomat is tudom folytatni. Több itteni játékost is ismertem már régebbről, Mészáros Csabi családjával például több generációs kapcsolatunk, barátságunk van, emellett pedig gyerekkori barátom, Varga Dani is sokat győzködött, hogy igazoljak a csapatba. Mindez közrejátszott abban, hogy bár más kluboktól is voltak ajánlataim, végül a Budafok mellett döntöttem – mesélt nyári csapatváltásáról a 28 éves játékos.

- Az alapján, amit eddig láttam, úgy érzem, hogy jól döntöttem. Hamar beilleszkedtem a csapatba, és amitől előzetesen egy kicsit tartottam, hogy a főváros forgatagában majd elveszek, és frusztrál majd a tömeg, az egyáltalán nincs így – sikerült egy nagyon nyugodt helyen lakást találnom, és mind Budafokon, mind Budaörsön (Puszta itt, a Radobasket utánpótlás csapatánál edző – a szerk.) kellemes, szinte már családias a hangulat. A csapat is tetszik, nagyon szimpatikus, hogy a feljutás után a vezetőség egyben tartotta a magot, és azokkal képzelik el a folytatást, azokkal lépnek szintet, akik megdolgoztak ezért – sajnos nagyon sok helyen nem ez a jellemző ma Magyarországon. A rutinosabb játékosok közül ahogy már említettem többé-kevésbé mindenkit ismertem, ellenfélként a legtöbbjükkel összecsaptam már korábban, amit viszont külön is kiemelnék, az a fiatalok, különösen Lados Erik munkamorálja. Elég sok csapatnál megfordultam már, de ilyet még nem tapasztaltam, hogy egy tinédzser ilyen keményen dolgozzon edzésről-edzésre – hozzáteszem, szerintem ez kellene legyen a normális. Drukkolok nekik, ilyen hozzáállással még sokra vihetik – dicsérte fiatal csapattársait a korábban többek közt Szegeden, Kecskeméten, Zalaegerszegen, Veszprémben, Pápán és külföldön, Németországban is kosárlabdázó Puszta.

– Számomra nagyon fontos, hogy legyen tiszta a csapatban betöltött szerepem, és érezzem a felém irányuló bizalmat, mert ha ez megvan, sokkal jobb teljesítményre vagyok képes, mint ennek hiányában. Szerencsére ezeket a vezetőedzővel, Károly Mátéval is meg tudtam beszélni: a tavalyi csapat egyik fontos láncszemének, az aktív kosárlabdázással felhagyó Wehner Zoltánnak a pótlására érkeztem, a csapat egyik vezérének. De ami még ennél is fontosabb, már az első mérkőzésen éreztem, hogy ez az egyeztetés nem csak üres csevegés volt: bár az első félidőben nem ment igazán jól a játék, egy másodpercig sem éreztem azt, hogy ne lenne meg a bizalom felém. Az összecsapás végjátéka pedig még mindig hihetetlen élmény! Ugyan dobtam már korábban egy-két fontos kosarat az utolsó pillanatokban, de bemutatkozó-meccsen még soha. Péntek óta legalább harmincszor visszanéztem már, nem csak a kosaramat, hanem az ellenfél azt megelőző támadását is. Kielemeztem a dobásomat, a csapattársak és a védők helyezkedését, a lepattanó megszerzését. Egy ilyen mérkőzés, egy ilyen kosár hosszú időre képes feltölteni energiával, és számomra azt is megmutatta, hogy jó helyen vagyok. (Videó az utolsó kosárról >>>)

Az első mérkőzésen 18 pontja mellett 9 lepattanót és 4 gólpasszt is jegyző bedobó végül a szezonra kitűzött célokról beszélt:

– Csapatszinten szeretnénk a legjobb nyolcba kerülni…sőt, rosszul mondom: hiszem, hogy ezzel a társasággal, ezzel a vezetőséggel a legjobb nyolcba fogunk kerülni, meglesz a playoff! Egyénileg a célom az, hogy stabilan legalább 20 pontot átlagoló játékos legyek, és hogy ezt meccsenként 50 százalék feletti hatékonysággal érjem el. Fontos, hogy multifunkcionális legyek, a pontszerzés mellett a kemény védekezést, esetenként az ellenfél legjobbjának a megállítását várják még el tőlem, de emellett szeretnék a kosárlabda egyéb elemeire is nagyobb hangsúlyt fektetni, és ha kell lepattanózással, ha kell kiosztásokkal segíteni a csapatot – zárta interjúját Puszta Dávid.